tamtamszerk@freemail.hu
Helyesbítések - Elveszett Állatok Nyomában
Sajnos legnagyobb körültekintésünk ellenére is előfordulhatott, hogy néhány hibát tartalmazó matricagyűjtő album került forgalomba. Ezek 26. oldalán három állatfaj leírása összegabalyodott. Itt közreadjuk ezeket helyesen:
125. Korallsirály (Larus Audouinii)
A Földközi-tengeren elterjedt, és onnan csak a beömlő folyókat látogatja. A parti sziklákon és a partmenti kis szigeteken költ, egyedül vagy csapatban. 2-3 tojást rak a csupasz sziklára épített fészkébe. Európában a legveszélyeztetettebb tengeri madár, bár védelmüknek köszönhetően számuk mára már növekszik.
127. Saima tavi gyűrűsfóka (Phoca Hispida Saimensis)
A legveszélyeztetettebb fókaféle, a kelet-finnországi Saima tó és a környéki tavak lakója. A kelet-finnországi tavak és a Balti-tenger korábban összefüggő vízfelületet alkottak, amit 8000 évvel ezelőtt, a jégkorszakban zárt el egymástól a szárazföld. Az így kialakult védett tavakban a gyűrűsfókáknak nem volt természetes ellenségük – az ember megjelenéséig. A populáció mára kb. 220-250 egyedre csökkent, de a védelemnek köszönhetően számuk egyre növekszik.
128. Rozsomák (Gulo Gulo L.)
Más néven torkos borz, hírhedt, agresszív ragadozó. 65-105 cm-es testhossza ellenére a nálánál jóval nagyobb rénszarvast vagy medvét is halálra sebezheti. Az északi tájak lakója, a Skandináv Alpokban élnek a legtöbben. Mint más menyétfélék, ők is főként éjszakai állatok, de a napfény sincs ellenükre. Már csak azért sem, mert tudvalevőleg hazájukban az év egy részében egyáltalán nem nyugszik le a Nap. Főként egérfélékkel és lemmingekkel táplálkozik. Nincs állandó otthona, ahol az éj ráköszönt, ott keres magának tanyahelyet.